Maglódi Torna Club

November végén véget ért felnőtt csapatunk számára az őszi szezon, ezért most statisztikai szempontból visszatekintünk az elmúlt időszakra. Mind a csapat, mind a játékosok teljesítményét górcső alá vesszük.

Sikertelen NB III-as szezonunk után nem tudhattuk mire számíthatunk a megyei első osztályban, de tény, hogy már ki voltunk éhezve a sikerre. Nem feltétlen arra, hogy megnyerjük a bajnokságot, de győzelmekre és arra, hogy ne a tabella végén kullogjunk, arra mindenképpen. Nos, a váltás jól sikerült! A bajnokság eleje ugyan döcögősen indult, hiszen a Biatorbágy és a Nagykőrös ellen is kikaptunk, utána viszont egy négyes veretlenségi sorozat jött, ahol még gólt sem kaptunk. Sajnos ezután egy kurta-furcsa meccsen vereséget szenvedtünk Dunaharasztiban a Halásztelek ellen, majd szépen elosztva két győzelem, két vereség, majd újra két győzelmet követően két vereséggel zártuk a szezont. Ötven százalékos, Biatorbággyal teljesen megegyező teljesítményünk a 6-7. helyhez volt elegendő. Voltak ugyan gyenge meccseink, ahol, négy vagy egy esetben öt gólt kaptunk, de meg kell jegyeznünk védelmünk magabiztosságát. Nyolc találkozón nem kaptunk gólt, ami igen jó teljesítménynek számít. Stabil középcsapattá váltunk tehát, amely képes lehet igazán nagy bravúrokra, ugyanakkor fájó vereségekre is. Az viszont biztos, hogy a sok új érkező játékost, főleg a fiatalokat jól építette be a csapatba Herédi Attila, akik, ha tavasszal is így fejlődnek, garantált, hogy előrébb léphetünk a tabellán.

 

Teljesítményünk:

Maglódi TC 15 7 1 7 20-21 22p

-----------------------------------

Hazai pályán jobban ment, mint idegenben, amit a megszerzett pontok száma is mutat. Hazai közönség előtt dupla annyi pontot szereztünk, mint idegenben. Ráadásul öt találkozón gólt sem kaptunk. Ha viszont betalált ellenfelünk, akkor garantáltan ki is kaptunk. Idegenben jóval visszafogottabbak voltunk, bár így sem vallottunk szégyent, sőt az idegenbeli tabellán jobban állunk, mint a hazain. A legfájóbb vereség a Dabas-Gyón elleni, ahol kétszer is vezettünk, mégis kétgólos vereséget szenvedtünk.

 

Hazai pályán:

Maglódi TC  8  5  0  3  11-8  15p

Vendégként:

Maglódi TC  7  2  1  4  9-13  7p

-----------------------------------

Hasonló képet mutatnak félidei mutatóink is. Szembeötlő különbség van az első negyvenöt percet, illetve a szünet utáni időszakot tekintve. A kezdő sípszó utáni időszakban nagyon veszélyesek vagyunk, csupán a Nagykőrös és a Vecsés bizonyult jobbnak nálunk. Öt esetben legalább döntetlennel, míg nyolc esetben vezetés tudatában vonulhattunk pihenőre. A második játékrészben viszont csökkent a koncentráció, ekkor hat csapat is felülmúlt bennünket. A hat döntetlen több esetben pozitív előjelet kaphat, hiszen azt jelentette, hogy az első félidei előnyünket őrizni tudtuk. Érdekesség, hogy 15 meccsből 11-en nem kaptunk gólt az első félidőben, továbbá az is, hogy ha a második félidőben gólt kaptunk, akkor azt a játékrészt és magát a találkozót is el veszítettük.

I. félidőben:

Maglódi TC  15  8  5  2  13-7  29p

II. félidőben:

Maglódi TC  15  3  6  6  7-14  15p

-----------------------------------

Legnagyobb arányú győzelmünk:

Nagykáta SE – Maglódi TC 0 – 3, Maglódi TC – Pilis 3 – 0

Legnagyobb arányú vereség:

Vecsés – Maglódi TC 3 – 0

Legtöbb kapott gól egy meccsen:

Dabas-Gyón – Maglódi TC 5 – 3

Legkevesebb kapott gól egy meccsen:

Nyolc találkozón (Veresegyház, Tura, Gödöllő, Taksony, Tököl, Nagykáta, Pilis, Üllő) nem kaptunk gólt .

 

JÁTÉKOS STATISZTIKÁK:

A Sportszelet újság minden forduló után megkérdezi a szakvezetőket, hogy értékelik csapatukat. Az adott osztályzatok alapján aztán rangsort készít. Esetünkben Merczel János ügyvezető osztályozott, akit semmiképpen nem illethetünk elfogultsággal. Ennek is köszönhetően nálunk nem záporoztak 9-es osztályzatok, igaz így legjobb játékosunk Pápai Dániel 6,14-es osztályzatának köszönhetően, összetettben csak a 45. lett. Csapatunkból legtöbbször kiemelve Kovács Zoltán és Pápai Dániel (2-2) volt, míg az aktuális fordulók válogatottjába összesen nyolcszor delegáltunk játékost.

1. PÁPAI DÁNIEL 6,14

2. Szacskó László 5,80

3. Budafai Gergő 5,69

4. Greskó Gábor 5,63

5. Molnár Ottó 5,545

6. Albirt Mátyás, Rajz Miklós 5,53

8. Schirilla György 5,50

9. Lami István, Lukács Bálint 5,33

11. Ondrik Balázs 5,09

Akiket nyolcnál kevesebbszer lehetett értékelni:

Kovács Zoltán 6,33, Vincze László 6,00, Gál József 5,86, Számpor Erik 5,25

-----------------------------------

Herédi Attila vezetőedző és segítője Weisz Tamás 24 játékost nevezett a bajnoki találkozókra, akik közül 23 lépett pályára. (Az első találkozón csereként beírt Dudás Tibor kapus többször nem volt nevezve.) A bajnokság alatt kialakult egy stabilnak mondható kezdő tizenegy, ami csak sérülések, vagy eltiltások miatt módosult. Sérülés miatt Kovács Zoltán és Németh Zsolt játéka csökkent jelentősen, míg Pápai Dániel egy mérkőzéses eltiltás miatt nem lehetett minden találkozón kezdő. Szacskó László is valószínűleg kezdő lehetett volna minden mérkőzésen, de neki a strandfoci válogatottban is helyt kellett állnia, illetve eltiltás miatt is hagyott ki összecsapást. A bajnokságban a legtöbbet Albirt Mátyás (1293 perc), legkevesebbet Bíró Tamás (13 perc) játszott

 

Kezdők:

15: LAMI ISTVÁN

14: Pápai Dániel, Albirt Mátyás

13: Molnár Ottó, Rajz Miklós, Budafai Gergő

12: Lukács Bálint

11: Németh Zsolt, Ondrik Balázs, Szacskó László

8: Schirilla György

6: Szirtesi Attila, Gál József

5: Kovács Zoltán

4: Nagy Csaba

3: Gyíró Máté, Greskó Gábor

2: Matyó Máté

1: Számpor Erik

nem volt kezdő: Bartha Szilárd, Bíró Tamás, Nagy Tamás, Vincze László

Számpor Erik ugyan mindössze egyszer volt kezdő, de csereként majd mindig bevethető volt. Ha valakiben, hát benne mindig bízni lehetett, hogy új színt visz a játékunkba. Herédi Attila és Weisz Tamás 12-szer küldték őt játékba csereként. 

 

Csereként beállók:

12: SZÁMPOR ERIK

9: Greskó Gábor

7: Gál József

6: Bartha Szilárd, Vincze László

5: Schirilla György, Nagy Tamás

3: Bíró Tamás, Szirtesi Attila

2: Rajz Miklós

1: Németh Zsolt, Matyó Máté, Albirt Mátyás, Kovács Zoltán, Lukács Bálint

Lami István minden találkozón kezdő volt viszont, tíz esetben is a lecserélés sorsára jutott. Csakúgy, mind Ondrik Balázs, aki tizenegy találkozójából csak egyet játszott végig.

 

Lecserélt játékosok:

10: Lami István, Ondrik Balázs

9: Lukács Bálint

8: Budafai Gergő

5: Schirilla György

4: Németh Zsolt

3: Greskó Gábor, Gyíró Máté, Rajz Miklós

2: Szirtesi Attila, Matyó Máté, Gál József

-----------------------------

Csatáraink adósak maradtak a gólokkal, de a középpálya és a védelem szerencsére kompenzált, így húsz gólt termeltünk össze az ősszel.

 

 

3 gólos: LAMI ISTVÁN, BUDAFAI GERGŐ
2 gólos: Szirtesi Attila, Ondrik Balázs, Rajz Miklós
1 gólos: Kovács Zoltán, Greskó Gábor, Schirilla György, Pápai Dániel, Németh Zsolt, Gál József, Lukács Bálint
1 öngól a Gödöllő ellen

-----------------------------

Két kapus védte a kapunkat ősszel. Kapott gólok mutatójában a rutinos Szacskó László áll jobban, aki meccsenkénti átlagban csak „háromnegyed” gólt kapott. Őt a CSO-KI ellen a 12. percben kiállították, akkor nem Nagy Csaba, hanem a mezőnyjátékos, Rajz Miklós váltotta, akit háromszor mattolt a Csomád.

1. Szacskó László 11 mérkőzés/9 gól, átlag: 0,81gól/meccs

2. Nagy Csaba 4 mérkőzés/9 gól, átlag: 2,25gól/meccs

-----------------------------

Sok lapot szerencsére nem kaptunk, de háromszor így is villant a piros kártya. Ősszel egy játékosunknak sem kellett kihagynia mérkőzést öt sárga lap miatt, igaz Rajz Miklós a tavaszi első fordulóban éppen emiatt nem léphet pályára.

Piros lapok:

1: Pápai Dániel, Budafai Gergő, Szacskó László

Sárga lapok:

5: Rajz Miklós

4: Pápai Dániel, Németh Zsolt, Molnár Ottó

3: Budafai Gergő

2: Albirt Mátyás

1: Szacskó László, Szirtesi Attila, Lami István, Számpor Erik, Kovács Zoltán, Schirilla György, Greskó Gábor