Maglódi Torna Club

Szombaton a másodosztály élmezőnyét üldöző, nyáron Pest Megyei Kupadöntőt játszó Pomáz együttesét fogadtuk. A jó játékerőt képviselő gárda ellen kellően felkészültünk és tudtuk, hogy egy percig sem vehetjük félvállról a találkozót. Hamar kiderült a mezőnyben kiegyenlített lesz a játék, viszont a támadásvezetéseink nagyon hatékonyak voltak, sok helyzetet tudtunk kidolgozni, de a kapu előtt nem tudtunk jó döntést hozni. Több ziccert is elhibáztunk, sőt Kolozsvári révén a tizedik percben büntetőből sem tudtunk túljárni a vendégek eszén. Szerencsére a 18. percben Sándli Márk egy formás akciót követően megtörte a gólcsendet, de Pomáz is többször a kapunk elé tudott kerülni és ők a számunkra megítélt büntetőt sem hibázták el, így döntetlennel vonulhattak szünetre a csapatok. A második félidőben is több helyzet adódott előttünk, de mintha a góllövés ellen be lettünk volna oltva. Van viszont egy jó edzőnk Rakita Gábor személyében, aki nagyon jó érzékkel nyúlt bele a meccsbe. Pályára küldte Kertész Zalánt (képünkön), akinek szinte minden labda érintése jó volt, mellette a 83. percben gólpasszt adott Tóth Gergőnek, valamint Tóth Norbert is góllal hálálta meg bizalmát a 91. percben. Noha az utolsó percig izgulnunk kellett, de végül kivívtuk a hőnáhított győzelmet, ráadásul a Perbál pontokat veszített a Váchartyán vendégeként, így újra nyílttá vált a bajnoki küzdelem.

A vasárnapi ünnepnap miatt minden találkozót szombaton rendeztek, így rendhagyó módon a megyei másodosztály északi csoportjának mérkőzéseit - a korlátozott játékvezetői szám miatt - délelőtt rendezték meg. A korai, 10 órás kezdés szerencsére nem zavarta meg játékosainkat, akik az öt gólt szerző Balló Harold vezérletével nyolcgólos győzelmet aratott a Valkó csapata felett.

Nagy várakozás előzte meg a Perbál elleni bajnoki mérkőzésünket, hiszen mind mi, mind a vendégek hibátlan mérleggel álltunk hét mérkőzés után a táblázaton, így kiélezett találkozóra volt kilátás. Nagyon szerettünk volna nyerni, de igen hamar kiderült, hogy a Perbál más játékerőt képvisel, mint az eddigi ellenfeleink. Sajnos nem tudtunk kellőképpen dominánsak lenni, nem tudtuk ráerőltetni akaratunk a Perbálra és ugyan adódtak előttünk igen kecsegtető lehetőségek, sajnos azok kimaradtak, sőt az ellentámadásokból riválisunk szerzett gólt, kettőt is. Az első félidő utolsó huszonöt percében ugyan jobban felpörögtünk, Tóth Gergő révén szépíteni is tudtunk, viszont a szünet után újra a vendégek jöttek ki élesebben. Nem telt el hét perc és Horváth Gábor szabálytalansága után büntetőhöz jutottak, amit persze gólra váltottak és ezzel el is dőlt a találkozó. A folyatásban esett még gól itt is, ott is, de a két gólnyi különbség megmaradt. Felnőtt csapatunk május 28-a óta minden tétmérkőzését megnyerte, vagyis nyolc bajnokin és három kupamérkőzésen sem talált legyőzőre. Eddig. Most azonban alulmaradtunk egy - el kell ismerni - sokkal jobb csapat ellenében. Noha lépéshátrányba kerültünk, de a bajnokság vége nagyon messze van és bőven van még időnk arra, hogy céljainkat elérjük.

A múlt heti, Piliscsaba ellen elmaradt mérkőzésünk után újra idegenben, most Kistarcsán léptünk pályára. Kicsit döcögősen indult számunkra a találkozó, hiszen az első félidőben kétszer is vezetett ellenfelünk, de a szünet után rendeztük sorainkat és végül kétgólos győzelmet arattunk. Az első igazi erőpróba jövő hét szombaton vár ránk, amikor  a szintén veretlen Perbál együttesét fogadjuk.