Maglódi Torna Club

A kiesés ellen menekülő Ócsa vendégeként, egy igen alacsony színvonalú mérkőzésen sikerült 2-1-es győzelmet aratnunk.

Az első bő negyedórában nem sok veszélyt jelentettünk ellenfelünk kapujára, majd a hazaiak vezető találata nagyobb erőbedobásra sarkallt minket. Az első félidő derekán Sándor János révén kiegyenlítettünk, majd a a 73. percben Nosztrai lövése után sikerült megszereznünk a vezetést is, amit a találkozó végéig már nem is engedtünk ki a kezünkből.

Sorozatban harmadik győzelmünket arattuk, amivel az is biztossá vált, hogy a jövő szombati, utolsó forduló eredményétől függetlenül a hatodik helyen végeztünk, ugyan úgy mint ősszel.

Második csapatunk az egyik legnehezebb erőpróba elé nézett a tavaszi szezon folyamán. Az immár bajnok Nagytarcsa elleni találkozón ugyan mindent megtettünk a pontszerzés érdekében, de a bravúr ezúttal elmaradt.

Hiába játszottunk mezőnyfölényben a mélyen védekező Tápióság együttese ellen, a szorításból kijövő vendég együttes szerezte meg a vezetést a 34. percben. Szerencsére a szünet előtt büntetőből sikerült az egyenlítés, majd a második játékrész elején előnybe is kerültünk, de nem sokáig örülhettünk, hiszen egy újabb büntetőből ezúttal riválisunk egalizált. A találkozó hátralévő részében viszont egyre több, egyre veszélyesebb támadást sikerült vezetnünk, ez végül öt gólt és megérdemelt győzelmünket eredményezte, ami az első hazai pályán szerzett volt a tavasz folyamán. Ki kell emelni Bujdosó Dániel teljesítményét, akit az első gólunk előtt buktattak a büntetőterületen belül, majd egy mesterhármassal vette ki a részét góljaink sorából.

Három hazai találkozó után újra idegenben, ezúttal Fóton lépett pályára tartalék csapatunk. Ősszel nagyarányú győzelmet aratott együttesünk a Kisalag ellenében, ám most nem sikerült felülkerekednünk riválisunkon, pedig jó félórát emberelőnyben is játszhattunk. Noha az első gólt mi szereztük, kétszer is hátrányba kerültünk, de csapatunk tartását mutatja, hogy a 95. percig küzdve végül egy ponttal gazdagodhattunk.