Maglódi Torna Club

Két idegenben megvívott bajnoki mérkőzés után újra hazai pályán játszhattunk. Szerettünk volna visszavágni a Százhalombattának az őszi vereségért, az újabb "hatpontos" találkozón, ám végül pont nélkül maradtunk.

A mérkőzés első szakasza alapján sima győzelem is lehetett volna a számunkra, de hiába a mezőnyfölény, a szorításból kijövő vendégek egy szöglet utáni kipattanóból megszerezték a vezetést. Ismét futhattunk tehát az eredmény után. A szünet előtt ugyan Poncok révén sikerült az egyenlítés, de a második félidőben ismét csak helyzetekig jutottunk. A 75. percben persze újra góllal büntette pontatlanságunkat az ellenfél, miután egy baloldali beadás során csak néztük, ahogy Pregitzer a hálónkba bólint. A Százhalombattának innentől kezdve már csak vigyáznia kellett soványka előnyre, amit sikerrel is tett, így a Kertész Károly Stadionban továbbra sem tudtunk pontot szerezni a tavasz folyamán. 

Teljes magabiztosággal nem lehet egy középcsapat esetében kötelező győzelemről beszélni, de a Szentendre elleni bajnoki találkozó esetében legtöbben három ponttal kalkuláltak. Az őszi meggyőző, majd a téli felkészülési időszakban aratott nagy különbségű, Szentendre elleni győzelmünk kellő önbizalmat adhatott, így végül ha nehezen is, de megszereztük a győztesnek járó három egységet. Sikerünk értékét az is növeli, hogy hátrányból fordítottunk, majd Budafai Gergő kiállítása miatt több mint félórát emberhátrányban játszottunk. A 11. percben Krasznai Vilmos szerezte meg a hazaiaknak az előnyt, majd a második félidő elején két büntetőből fordítottunk. Az ügy pikantériája az, hogy a bajnokságban eddig, az elmúlt 22 fordulóban egyszer sem kaptunk tizenegyest. Most viszont a legjobbkor mindjárt kettőt, amit Panagiotis Kourdakis (képünkön) értékesített is. Újabb győzelmünk azt jelenti, hogy 30 ponttal a 8. helyen állunk és csak minimális matematikai esélye van a kiesésünknek, így az elmúlt két évhez képest nyugodtabban várhatjuk a bajnoki hajrát.

Nem tudhat eredményes hetet maga mögött felnőtt csapatunk, miután szerdán a Pest Megyei Kupában, majd vasárnap bajnokin is kikapott. Előbbin a megyei II. osztály Keleti csoportjának listavezetőjétől, az osztályánál nagyságrendekkel jobb feltételek rendelkező Törtellel szemben maradtunk alul, ahol hétköznap lévén vérmes reményeink nem lehettek. Igen tartalékos csapattal játszottunk, igaz így is vezettünk két góllal, de az összecsapás hajrájában pazar gólokat szerezve végül fordítottak a hazaiak. Tegnap az abszolút verhető kategóriába tartozó Biatorbággyal szemben kellett fejet hajtanunk, pedig itt sem indult rosszul a találkozó. Akadtak lehetőségeink, de berúgni azokat nem tudtuk, majd jöttek a rossz döntések, hibák elől is hátul is. Ráadásként Vincze Lászlót két sárgával kiállították, míg csapatunk Biatorbágy elleni legjobbja Németh Richárd ismét begyűjtött öt sárga lapot, így kénytelen lesz kihagyni a Szentendre elleni mérkőzést.

A tavaszi nyolcadik fordulóban végre valóban hazai pályán játszhattunk. Ragyogó napsütésben, szép időben indult útjára a labda és ezzel el is mondtunk mindent, aminek örülhettünk.

A bajnokság éllovasa ellen egy gólos vereséget szenvedtünk, igaz a mai mérkőzésen a Taksony nem igazolta miért is az aranyérem legfőbb várományosa. Az első félidő zömében kiegyenlített játék folyt a játéktéren, de a szünet felé közeledve két nagy lehetőségünk is akadt. Előbb Németh Richárd lövése kerülte el kevéssel a kaput, majd Malik Gábor nem tudta értékesíteni az elé tálalt labdát. Aztán persze kihagyott helyzeteinket góllal büntette a vendég csapat, miután a 43. percben védőink lemaradtak a szöglet után érkező Kocsis Dávidról, aki védhetetlenül fejelt a kapunkba.

A szünet után a Taksony térfelére tevődött át a játék, a vendégek jobbára kontrákból tudtak veszélyeztetni. Elfutások után, beadásokból volt lehetőségünk az egyenlítésre, de vagy pontatlanok voltunk, vagy szerencsétlenül pattant a labda, vagy egymást akadályoztuk lövés közben, így végül pont nélkül maradtunk.