Maglódi Torna Club

Ünnepre készült egyesületünk szerdán, hiszen ritkán tudunk tétmérkőzésen az ország első vonalából érkező csapatot fogadni. A várakozásoknak megfelelően érkeztek is a szurkolók szép számmal. A kezdősípszó felharsanásakor még hosszú sor állt a jegypénztár előtt, ám hiába a nagy várakozás, csapatunkért szorítók hamar elszomorodtak. Tizennégy perc elteltével egy lövés után megpattanó labda máris hátrányunkat jelentette. Igaz két perc múltán nekünk volt szerencsénk: büntetőt hibázott a Puskás. A következő húsz percben folyamatos nyomás volt rajtunk, de Bene Máté védései és védelmünk felszabadításai még mérkőzésben tartottak minket. Ezt követően, az addig is látszodó játék és sebességbeli különbség immár gólokban is megmutatkozott. A mérkőzésre igen erős csapattal kiálló, az NB 1-ben is remeklő gárda momentumokat sem hagyott nekünk, és a félidőre négygólos hátránnyal vonulhattunk. Sokak számára - az erőviszonyokat figyelembe véve - az is elfogadható eredménynek számított volna, ha második játékrészben is kapunk négyet. Négyet, de nem tizenegyet! A szünet utáni teljesítményünk sajnos értékelhetetlen. Tisztelet azoknak, akik legalább küzdöttek, akartak, de sajnos ők voltak kevesebben a csapatunkban. A játékosok zöme csak őrlődött, nem találta a helyét, nem tudott semmi érdemlegeset felmutatni, és így igen súlyos vereséget szenvedtünk. A cél tegnap a tisztes helytállás lett volna, de az most nem sikerült, viszont ez is mi csapatunk. El kell tudni fogadni, hogy ez most így sikerült. Most persze rossz érzés olvasni az országos sportsajtót, de egy hét múlva, vagy akár már hétvégén halványulni fog ez a rossz emlék. Örüljünk neki, hogy addig jutottunk a Magyar Kupában, mint még talán soha. Hogy újra NB1-es csapatot fogadtunk, hogy sok néző volt, azok között sok olyan, aki a szerény teljesítmény ellenére is bíztatta a csaptatot az utolsó percig. Köszönjük!

fotók: Horváth György

Magyar Kupa 7. forduló, a legjobb 32 közé kerülésért:

MAGLÓDI TC - PUSKÁS AKADÉMIA FC 0 - 15 (0 - 4)

Maglód, Kertész Károly Stadion, 500 néző

jv: Gaál Á. (Bertalan D., Urbán R.)

gól: Gyurcsó Á. 4, Kiss T. 3, Tamás N. 3, Meissner T., Van Nieff, Radics M., Fülöp L., Kourdakis P. (öngól)

sárga lap: Kalina T. ill. Van Nieff, Radics M.

Maglódi TC: Bene M. – Molnár O., Lakatos B., Kourdakis P., Vincze L. – Garics G. – Borsos G., Rajz M. (Horváth R. 69p), Németh R., Kalina T. (Kőbányai R., a 46p) – Poncok Cs. (Számpor E, 59p)  vezetőedző: Kopunovics Goran

PAFC:Tóth B. – Szolnoki R., Meissner T., Spandler Cs., Nagy Zs. (Huszti A. 46p) – Van Nieff (Skribek, 56p), Radics M. – Kiss T., Fülöp L., Gyurcsó Á. – Henty E. (Tamás N., 46p) vezetőedző: Hornyák Zsolt

Kopunovics Goran (vezetőedző, Maglódi TC): Aki dolgozik, annak vállalnia kell a felelősséget a munkájáért. Miután én vagyok a vezetőedző, most nekem kell. Lehet, sokan azt gondolják, hogy le kellett volna parkolnom a csapatot a kapunk elé, és akkor talán kihúztuk volna egy szoros vereséggel. Viszont én nem ilyen ember vagyok. Tisztelem a játékosaimat és becsülöm a tudásukat annyira, hogy ne korlátozzam be őket. Szerettem volna támadni, szerettem volna, ha többet mutatunk meg a valós tudásunkból. A történtek tudatában furcsa lehet, de én igenis tovább akartam juttatni a csapatot, és ha újra játszanánk velük, újra azt tenném, persze biztosan máshogy. Az első félidőben – túl azon, hogy rendkívül szerencsétlen gólokat kaptunk – elfogadható teljesítményt nyújtottunk. A szünet után viszont teljesen leblokkoltunk. Minden csapatrészben csődöt mondtunk, és képtelen voltunk visszajönni a mérkőzésbe. Nagyon elkeserítő, hogy alapszituációkban sem tudtunk megfelelő döntéseket hozni, és így hibát hibára halmoztunk. A legnagyobbat rutinos játékosainkban csalódtam, akiknek talán az utolsó lehetőségük volt NB1-es ellenféllel találkozni, és mégsem tudták azt a pluszt hozzátenni, amire nagyon nagy szükségünk lett volna. Persze nagyarányú vereségünkhöz az is kellett, hogy az ellenfelünknek - főleg a második félidőben- minden, szó szerint minden összejött. Minden kapura lövés gól lett, minden támadást eredményesen fejeztek be, ha máshogy nem, hát szerencsével. Talán túl optimista voltam, de ismerem a játékosaimat, tudom, hogy sokkal többre képesek ennél, bár az eredmény tudatában ez biztos nehezen hihető. Tanultuk a mérkőzésből, és így megyünk tovább. Igyekszünk mielőbb kiengesztelni a szurkolókat, akiknek köszönjük, hogy ilyen sokan kilátogattak a mérkőzésre!

Hornyák Zsolt (vezetőedző, PAFC): A Magyar Kupa is lehetőség számunkra az európai kupainduláshoz. Ennek szellemében nagyon komolyan vettük a mérkőzést, hozzáállásunk olyan volt, mint a bajnokikon. Vártam a gólokat a fiataloktól, s bizonyítottak is.

fotók: Horváth György