Maglódi Torna Club

A bajnokság befejeztével vezetőedzőnket kérdeztük mi a véleménye csapatunk tavaszi szezonjáról. Miben látta sikertelenségünk okait és volt-e olyan, akinek a teljesítményével elégedett volt.

fotó: valogatott.blog.hu

Szoros volt, de megúsztuk, bent maradtunk a megyei első osztályban Hogy értékelné a tavaszi szezont?

Nem tudom, hogy szakmailag egyáltalán lehet-e értékelni, mert minden, amit azzal kapcsolatban mondani tudnék, az kifogásnak tűnne, de nem annak szánom. A tavasz folyamán minden olyan negatív élmény és impulzus ért minket, ami a csapat eredményességét negatív irányba befolyásolta. Nagyon kevés minőségi játékosunk volt, csak tizenhét játékossal indultunk neki a szezonnak. Két kapusunk közül az első számú Szacskó László, aki egész tavasszal vagy nem volt egészséges vagy, a strandfoci válogatottban való részvétele, vagy munkahelyi elfoglaltsága miatt nem állhatott csapatunk rendelkezésére. Ez azért lényeges, mert az ő őszi bravúrjai nem kevés pontot jelentettek a számunkra. Azt is hozzá kell még tennem, hogy ugyan az őszi kezdőcsapatunkból sokan megmaradtak ugyan, de ezek között  sok olyan fiatal játékos volt, aki az első felnőtt szezonját töltötte és most is bebizonyosodott, hogy ezek a fiatal játékosok egyenletes teljesítményt nem tudnak nyújtani egy éven keresztül. Az őszi szezonban Lami Pisti fontos gólokat szerezett, amik tavasszal már elmaradtak. Ezek olyan tényezők, ami az eredményességet nagyban befolyásolták. Ráadásként pedig jöttek a felesleges sárga, illetve piros lapok, amelyek között volt csapatkapitányunk Budafai Gergő kilencmeccses eltiltása is, ami szintén egy érzékeny veszteség volt a számunkra.

A téli műfüves bajnokság, amit megnyertünk, elképzelhető, hogy egy kicsit bealtatott minket. Nem világított rá olyan dolgokra, hibákra, amiket a tavaszi szezon kezdetéig még orvosolni lehetett volna?

Ez is benne van, bár én úgy érzem, hogy nem értékeltük túl, hiszen tudtuk, hogy azok a csapatok nem érték el bajnokságunk együtteseinek szintjét. Azt gondolom, ha jobb csapatok ellen készültünk volna, akkor se tudtunk volna erősebb tavaszt produkálni. Minden játékosunknak tudtam játéklehetőséget adni, minden héten versenyeztetve voltunk, amiben voltak kifejezetten éles meccsek is, így nem a torna és a felkészülés számlájára írom a visszafogott teljesítményünket. Azt, ha lehet újra így csinálnám. Sajnos az Újpesttel is megéltem egy hasonló szériát. Az 1985-1986-os szezonban nagyon-nagyon jó csapatunk volt, mégis belekerültünk egy olyan negatív szériába, amikor majdnem kiestünk. Tíz meccsen tízszer kikaptunk egy góllal. Ránk sem volt jellemző az, hogy nagyon megvertek volna, de miután az eredmények nem jöttek az önbizalom is elillant. A fiatal játékosok ilyet, felnőtt szinten még nem tapasztaltak, ami összezavarta őket, a rutinos játékosok pedig nem tudták ebből az állapotból kirángatni őket. 

Mondta, hogy a felkészülést nem csinálná másképpen. Van, amit igen?

Mindenképpen ragaszkodnék ahhoz, hogy több bevethető támadójátékosunk legyen, hiszen most egyetlen egy igaz csatárral vágtunk neki a szezonnak. Schirilla György sajnos egy gólt sem szerzett, de azt most ne boncolgassuk, hogy miért. Gyakorlatilag a 39 éves Lukács Bálintnak kellett olyan szintű támadójátékot produkálnia, amivel veszélyesek lehetünk ellenfeleinkre. Neki nem húzóembernek, hanem inkább kiegészítő játékosnak, egy szellemi vezérnek kellene már lennie, aki összefogja a fiatalokat. Az ilyen emberekre nagy szüksége van a csapatoknak, de nem úgy, hogy 90 percet kelljen futballozniuk. Csak úgy szabad neki vágni a szezonnak, hogy legalább három ereje teljében lévő támadó legyen a keretben, hogyha sérülés, formahanyatlás, vagy bármilyen okból valaki kiesik legyen kivel helyettesíteni. 

Nem volt más alternatíva csapaton belül? Nem volt olyan támadószellemű játékosunk, aki átmenetileg megoldotta volna a problémát?

Nem igazán. A Vizi Ricsi volt még úgy a keretben, aki ezen a poszton bevethető lett volna, de őt is egy másfél éves, futballmentes időszak után próbáltuk újra építeni. Látszik rajta, hogy vannak értékei, de még messze nincsen készen nem szerettem volna, ha Ő is egy olyan dugóhúzóba kerüljön lefelé, amiből nehéz visszajönni.

Volt olyan játékos, akivel maradéktalanul elégedett volt, vagy jó benyomást tett Önre?

Azt gondolom, hogy mindenkinek komoly restanciája van nem csak felém, hanem első sorban saját maga felé. Ez most visszavezethető arra, hogy van, aki nem tud kellő számú edzésre jönni, vagy nem volt megfelelő állapotban, de úgy gondolom, hogy egy csapatnak a mélyrepülése az nem köthető csak egyetlen egy személyhez. Nem volt egy olyan magunk a keretben, akik ezt helyzetet tudták volna kezelni. Sajnos erre alkalmas játékosaink, be kell vallani nem voltak. Alapesetben a csapatkapitány lehet az a személy, de Budafai Gergőt, véleményem szerint kicsit koholt vádak alapján nagyon hosszú időre eltiltották. Ide kellett volna, hogy tartozzon Szirtesi Attila, Németh Zsolti, vagy a Rajz Miki is, akik a futballtudásuk alapján az gondolom, hogy segíteniük kellett volna, de sajnos ők sem tudták felrázni a csapatot. Talán Lukács Bálint (képünkön) az, aki a tőle várható szintet hozni tudta. 39 éves, mint mondottam, neki már nem szabadott volna 90 percet a pályán lennie, de ha az ő góljai nincsenek a tavasszal, akkor most nagyon komoly gondban lennénk. Tehát valakit ki kell emelnem az mindenképpen a Bálint lenne.

Mi a terv a jövőre nézve?

Tabányi Pál elnök úrral megbeszéltük az idén tapasztaltakat, megkért, hogy vázoljam fel, hogy milyen feltételekkel, milyen változtatásokkal tudnánk nekivágni a következő szezonnak. Innentől kezdve az elnökség kezében van a döntés, hogy velem, vagy esetleg más személlyel képzelik el a folytatást.